Zhar-Ptitsa

Ez a post a szokásostól eltérő irányban épült fel a fejemben. Ugyanis először a receptre bukkantam rá, utána kezdtem csak el gondolkodni, hogy mi mindent lehet még írni a téma kapcsán. Rengeteget amúgy, kultúrtoposz lévén.

Madarunk tradicionális elkészítési módja tehát:

Az állat fejét levágjuk (amúgy Horváth Ilonásan). Fogunk egy sörösdobozt és kiöntjük a sör kétharmadát, annak a helyére kerülnek a fűszerek. A sörösdobozra ráültetjük a madarat, hogy az a madár hasüregében álljon, majd az egészet a rostra helyezzük. Vigyázni kell, nehogy odaégjen, mert nagyon-nagyon-nagyon gyorsan elkészül.

Ha valaki a fenti receptből nem jönne rá azonnal, kiről is van szó, íme, a megfejtés: így készül a főnix-sült.

A tipp Neil Gaiman Sunbird c. novellájából* származik. Magyarra tudtommal még nem fordították le. Ez nem csoda, itthon csak a Stardust moziváltozatának bemutatója után nőtt meg az érdeklődés NG iránt és az Agave még a regények fordításán sem jutott túl. NG Lafferty (egy a ’60-as, ’70-es években aktív novellaíró, ha bárki tud róla bővebbet, ne habozzon szólni) stílusát imitálja itt, a történet pedig elvileg a hedonizmusról, az epikureusokról, meg az örök életről szól kábé. Gyakorlatilag meg a fene tudja, miről is, én szeretem.

NG több műfajban is otthon van, a specialitása azonban a szimbólumok, mitoszok és utalások meglehetősen szövevényes egymásba tekerintése. Írt meséket, horrort, fantasyt, sci-fit, az én szívem csücskévé azonban (milyen meglepő) a képregényeivel vált. Az idén 20. éves Sandman egy zseniális, 10 (+1) kötetes alkotás Morpheusról, az álom antropomorfikus perszonifikációjáról (nem hiszitek el, de ezt a kifejezést is nagyon vágytam már leírni). NG meglehetősen elismert szerző, több fiókja is tele lehet a Hugo és Nebula díjakkal, ráadásul írókhoz méltatlanul nagy és lelkes rajongótáborral bír, amelynek nem túl aktív, de oszlopos tagja vagyok.

A saját könyvein / novelláin / versein túl mindenféle egyéb projektekbe is lelkesen belebonyolodik. Így írt már Babylon5-részt, jövőre kiadják a Batman-sorozathoz készült kétrészes képregényét ("Whatever Happened to the Caped Crusader?") és talán egyszer megvalósul a NG-féle Gilgames-film is. A Death: The High Cost of Living-ből is film készül lassan. És mert eddig a regényekről nem esett szó, hát majd most: a Neverwhere és a Stardust mesék, bár a Neverwhere jóval sötétebb, abból a fajtából, ahol a mesehős nem csak az életét, hanem a lelkét is kockáztatja. Általában is sokkal közelebb jár Grimmékhez, mint Walt Disney-hez, legtöbbször leginkább Grimmék másik oldalán. Aztán vannak az istenes könyvei, az American Gods és az Anansi Boys, az előbbi sorai között az én Amerika-ellenes előítéleteim is kényelmesen otthon érzik magukat. A Good Omens-t meg Terry Pratchett-tel együtt írták, két szívemszerelme író közös műve az elnapolt Apokalipszisről. És mert az antikrisztusnak bejön az almalopás és vidéki Anglia, hát a világvége érdeklődés hiányában elmarad.

Nem utolsó sorban pedig azért is kedvencem, mert olyan szép fiú. (Már ha valaki kedveli a feketébe öltözött, borostás és gyárilag kócos angolszász szellemi szabadfoglalkozású típust. Nekem bejön, bár azért el kell mondanom, a mellékelt kép elég régi.)

* * *

A tűzmadarakat világszerte ismernek a különböző kultúrák. A mai európai kultúra főnixe Egyiptomból származik, onnan vették át a föníciaiak, aztán a görögök. De nagyjából mindegyik ősi kultúra rendelkezik valami főnix-mítosszal. Hogy hogyan néz ki, az külön ornitológiai rejtély, nagyjából minden, galambnál nagyobb madarat meggyanúsítottak már vele, de főleg a gólyák, gémek, fácánok és pávák gyanúsak.

Az európai / egyiptomi főnix 500-15ezer évig él (forrása válogatja), gyönyörű (hím!) madár, ami élete végén fészket rak, meggyújtja és vele ég. A hamvakból születik egy új főnix, ami aztán elviszi apja (anyja) hamvait Héliopoliszba, ahol Ré és a felkelő nap egyik szimbólumaként tisztelik / tisztelték. A görögök mindezt átvették (φοίνιξ) és megfejelték azzal az információval, hogy a főnix – hol máshol - Föníciában él egy kút mellett és hajnalban, amikor annak vizében fürdik, Apollón megállítja a napot az égen, hogy meghallgathassa az énekét. Perzsául سيمرغ-nak, Japánul 不死鳥-nak írják, ugye szép? Halhatatlanságára pedig a zsidó folklórban találni magyarázatot, mely szerint a főnix volt az egyetlen állat, amelyik nem követte Ádámot, amikor az elhagyta a paradicsomot – nem vall valami nagy jellemre.

A mi főnixünktől teljesen függetlenül jelent meg a főnix - Fenghuang (鳳凰) - Kínában valami 7.000 évvel ezelőtt. A hím madár neve Feng, a nőstényé Huang, a modernebb időkben azonban ők ketten összemosódtak egyetlen (nőstény) entitásba, aki ilyen módon a (hím) sárkány párjává vált. A Főnix így a yin és yang egyesülésének is metafórája, az egyik legősibb és leginkább tisztelt jelkép arrafelé.

Különösen gazdag az orosz /szláv főnix-folklór, ahol Zhar-Ptista (Жар-Птица) néven ismert. A tűzmadár az orosz tündérmesék hőse, akinek tolla világít a sötétben és egyszerre hoz áldást és átkot arra, aki elfogja. A tűzmadár általában maga a hős előtt álló feladat, többnyire egy tollát kell megszerezni. Maga a nagyon vágyott csoda: a toll varázsa kezdetben megigézi a hőst, de végül az fogja okozni a nehézségeit.

A tűzmadár-mesék a tündérmesék klasszikus mintáit követik: a toll előre jelzi az út nehézségeit, amiket a közben megismert mágikus segítők segítségével küzd le: így végül sikerül célba érnie, elfogni a madarat és hazaérni a jutalomért. A legismertebb változat az Iván cárevics és a szürke farkas című, de hasonló történetek ismertek Iránban, Örményországban, Csehországban, és Grimmék meséi között is (na tessék, már megint ők), bár eltérések is vannak, így pl. a főnix gyakran lop almát. Amivel vissza is tértünk NG-hez.

A modern irodalomban is gyakori szereplő. Az Illiászban és Odüsszeiában is megfordul (Amyntor fia, Achillész és Odüsszeusz egyik barátja). Általában lelkesen használják az újjászületés, legyőzhetetlenség, örök élet, ifjúság témakörökben, sportban, politikai mozgalmakban, tudományos intézetek és csillagképek elnevezésekor, ill. bárhol máshol, ifjúsági, sci-fi és egyéb irodalmakban, így a Narnia Krónikáiban és a Harry Potterben is fontos szereplővé avanzsált.

* Megjelent a Noisy Outlaws, Unfriendly Blobs, and Some Other Things That Aren’t As Scary… és a Fragile Things novelláskötetekben.