E blog létrehozójának már megígértem, hogy "Az ideális konyha" c. 1934-ben kiadott, a szép otthonról és a jó konyháról szóló könyvéből - melyet az Anyu kapott kislánykorában- a teázásról írok. Az ígéretet márpedig be kell tartani, sőt én egy picit megtoldom egy kis kalandozással.
Ha Poirot konyhájából indulunk ki, akkor talán nem tartozik a lehetetlen ötletek közé, hogyJane Marple-ről, közismerten Miss Marple-ről is megemlékezzünk. Őt Agatha Christie saját nagymamájáról mintázta, aki " mindenről és mindenkiről a lehető legrosszabbat feltételezte és rendszerint igaza volt."
Ez a St. Mary Mead-ban lakó angol tweedszoknyás vénkisasszony végtelenül kíváncsi volt, brilliáns logikájával oldotta meg a különböző bűnügyeket, és minden regény, s a belőlük készített filmek közös pontjai között ott van a hagyományos angol teázás is.
Érdekesség: Ausztráliában, Sassafras-ban található a Miss Marple Tea Room.
Mióta ismerjük a teát?
A monda szerint úgy 5000 évvel ezelőtt az egyik kínai császár csészéjébe fújt a szél tealeveleket és ezzel elkezdődött a tea és a teázás világot bejáró és átformáló útja.
Írásos formában először az i.e. III. században említik meg a teát, egy kínai sebész a teát ajánlja az éberség és a koncentrációs képesség fokozására. Mezőgazdasági termesztésére először Szecsuán tartományban került sor, majd később a Jangce mentén is voltak teaültetvények.
A teát királyoknak kínálták ajándékként és az idő múlásával, a kereskedelmi karavánok tevékenységének köszönhetően megjelent Európában is ez az üdítő ital, illetve a teafű.
Eleinte a fekete teát itták, majd a kínaiak kfejlesztették a zöld teát is, mely ez utóbbit a fekete rokonával ellentétben, nem fermentálják, így lesz az aromája könnyebb. Következő lépés volt a vörös tea, melyet csak részben finomítanak.
A Tang dinasztia (618-906) idején már élvezeti cikként is fogyasztották, szigorú készítési és fogyasztási szabályok mellett. Szüretelésénél is speciális előírások voltak, pl: a szüretelők nem fogyaszthattak fokhagymát, nehogy az ujjhegyen maradó erős szag szennyezzen.
Az első leveleket még nyitott edényekben forralták, később fedezték fel a zárt edényben történő forrázást.
Holland és portugál kereskedők közvetítésével terjedt el Európában a XVI. században. 1662-ben II. Károly feleségül vette a portugál Braganzai Katalint. Anglia új királynéja szenvedélyes teafogyasztó volt és az udvarral is megkedveltette a teát. Így kezdődött el az anglai térhódítása a teának.
A magas árak miatt azonban csak kiváltságosak számára volt elérhető a tea. Ezeket az árakat jelentős importadók terhelték, ezzel próbálták a gondokkal küszködő angol kincstár bevételeit növelni. A magas árak, az adók az amerikai kolóniák lakóit feldühítették. A brit adópolitikára befolyással nem bíró amerikai kolóniákban kiterjedt csempészés volt és meghirdették a tea főszállítójának a brit East India Company bojkottját, ami 1773-ban a "bostoni teadélutánban" csúcsosodott ki, a Társaság három hajójának rakományát a tengerbe borították és ezzel kezdetét vette az amerikai függetlenségi harc.
Mára a tea és a teázás a világ egyik népszerű italaként ismert. Miss Marple kedvence az ánizs tea volt, barna kandiscukorral és tejszínnel.
Ötórai tea
És hogy néz ki az ötórai tea az Ideális háztartás szerint?
Először is egy úri házbeli fogadószoba szükségeltetik, meg egy csipkés terítővel leterített asztal, vagy teáskocsi. A tea mellé szendvicsek, pogácsák és néhány aprósütemény dukál, A szendvicseknek a könnyű kiszolgálás miatt csukottaknak kell lenniük. A tálalás sok kicsiny tányér segítségével történik, mindent felraknak a vendégek érkezése előtt, hasonló a helyzet a tejszínnel, cukorral, citrommal és a dohányosok miatt a cigarettával, gyufával. A desszert-tányérra kis kerek kendőt borítanak, erre kerül a teáscsésze alja, a szalvetta és a teáskanál. Ahogy a vendég elhelyezkedett már kapja a ház úrnőjétől a teáját. A vendégek kiszolgálása nemcsak a háziasszony dolga, hanem a házikisasszony, a házigazda, s a fiatal férfitagok is tevékenyen közreműködnek, mivel a cselédek az ajtó nyitással, kabátok lesegítésével nagyon elfoglaltak. Hát így is lehet?
_Jó teázást!
A teát királyoknak kínálták ajándékként és az idő múlásával, a kereskedelmi karavánok tevékenységének köszönhetően megjelent Európában is ez az üdítő ital, illetve a teafű.
Eleinte a fekete teát itták, majd a kínaiak kfejlesztették a zöld teát is, mely ez utóbbit a fekete rokonával ellentétben, nem fermentálják, így lesz az aromája könnyebb. Következő lépés volt a vörös tea, melyet csak részben finomítanak.
A Tang dinasztia (618-906) idején már élvezeti cikként is fogyasztották, szigorú készítési és fogyasztási szabályok mellett. Szüretelésénél is speciális előírások voltak, pl: a szüretelők nem fogyaszthattak fokhagymát, nehogy az ujjhegyen maradó erős szag szennyezzen.
Az első leveleket még nyitott edényekben forralták, később fedezték fel a zárt edényben történő forrázást.
Holland és portugál kereskedők közvetítésével terjedt el Európában a XVI. században. 1662-ben II. Károly feleségül vette a portugál Braganzai Katalint. Anglia új királynéja szenvedélyes teafogyasztó volt és az udvarral is megkedveltette a teát. Így kezdődött el az anglai térhódítása a teának.
A magas árak miatt azonban csak kiváltságosak számára volt elérhető a tea. Ezeket az árakat jelentős importadók terhelték, ezzel próbálták a gondokkal küszködő angol kincstár bevételeit növelni. A magas árak, az adók az amerikai kolóniák lakóit feldühítették. A brit adópolitikára befolyással nem bíró amerikai kolóniákban kiterjedt csempészés volt és meghirdették a tea főszállítójának a brit East India Company bojkottját, ami 1773-ban a "bostoni teadélutánban" csúcsosodott ki, a Társaság három hajójának rakományát a tengerbe borították és ezzel kezdetét vette az amerikai függetlenségi harc.
Mára a tea és a teázás a világ egyik népszerű italaként ismert. Miss Marple kedvence az ánizs tea volt, barna kandiscukorral és tejszínnel.
Ötórai tea
És hogy néz ki az ötórai tea az Ideális háztartás szerint?
Először is egy úri házbeli fogadószoba szükségeltetik, meg egy csipkés terítővel leterített asztal, vagy teáskocsi. A tea mellé szendvicsek, pogácsák és néhány aprósütemény dukál, A szendvicseknek a könnyű kiszolgálás miatt csukottaknak kell lenniük. A tálalás sok kicsiny tányér segítségével történik, mindent felraknak a vendégek érkezése előtt, hasonló a helyzet a tejszínnel, cukorral, citrommal és a dohányosok miatt a cigarettával, gyufával. A desszert-tányérra kis kerek kendőt borítanak, erre kerül a teáscsésze alja, a szalvetta és a teáskanál. Ahogy a vendég elhelyezkedett már kapja a ház úrnőjétől a teáját. A vendégek kiszolgálása nemcsak a háziasszony dolga, hanem a házikisasszony, a házigazda, s a fiatal férfitagok is tevékenyen közreműködnek, mivel a cselédek az ajtó nyitással, kabátok lesegítésével nagyon elfoglaltak. Hát így is lehet?
_Jó teázást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése