W&H szerzotarsamhoz es a vaddisznokhoz csatlakozva, nezzuk most a szarvasgomba mas aspektusait!
Truffel elnevezes valoszinuleg a bonbongolyo es a draga gombafajta alakjanak hasonlosagara vezetheto vissza. A nagy csokoladebaratok-es szakertok szamara a Truffel minden bonbonok kiralya. Jo minosegehez elengedhetetlen, hogy csak elso osztalyu alapanyagokat hasznaljanak fel hozza.
Ha ugyanis barmely adalek akarcsak kozepes minosegu is, vagy a keveres soran tortenik hiba, a Truffel nem olvad szet lagyan a nyelven, hanem kellemetlen, filmszeru bevonatkent ragad a fogakra.
A truffel-massza alapjat altalaban a canache-krem kepezi, melyet zsiradekkal (legtobbszor vajjal) egeszitenek ki, ettol lesz kulonlegesen lagy allagu. Hozzaertok szerint minimum 10% zsirarannyal erdemes dolgozni, de nyugodtan meg is lehet emelni tobbre:)
Mivel ezeknek a kis golyoknak az elkeszitese eleg maceras, hosszadalmas feladat (reszleteket illetoen -es egyebkent es mindenkepp is- javaslom a Nagy Csokolade Konyv c. remekmuvet), inkabb egy nagyon egyszeru es nagyon finom, tortahoz valo truffel-krem receptjet irom le:
Hozzavalok:
5 es fel dl tejszin
15 dkg csokoladebevono
A kremet mar elozo nap elkeszitjuk, hogy masnapra szep kremes allagu legyen. A tejszint felfozzuk, es belekeverjuk az aprora tort csokoladet, majd allando kevergetes mellett megolvasztjuk, mixerrel simara keverjuk. Ezutan a kremet hulni hagyjuk, 24 orara a hutoszekrenybe tesszuk. Masnap mixerrel ismet felverjuk, majd barmilyen piskotalapok koze es tetejere tesszuk, csokiforgaccsal megszorjuk.
Jojjon valami sos is azert:
Kedves ferjem igen nepes es joevo csaladjanak kedvenc krumplispogacsaja, az emlitett hazastars sajat elmondasa szerinti adagokkal (termeszetesen "normalis" letszamu csalad szamara a hozzavalok mennyisege termeszetesen aranyosan csokkentendo)
pogacsak tetejere 10-20 dkg sajt (pl. trappista, a fustolt nem olyan jo)
Elkeszites:
Vegyunk egy eros kezu vallalkozot, aki osszegyurja a hozzavalokat (krumplit, lisztet, tejben megfuttatott elesztot, sot, tojasokat, olajat). Ezutan kb. 1-2 oraig langyos helyen kelesszuk meg a tesztat.
Batrabbak kiskoruakat is bevonhatnak az ezt koveto muveletekbe, ez lenyegesen meghosszabitja a pogacsateszta tepsibe kerulesenek idejet, viszont jo nagy felfordulassal jar cserebe.... szoval a leheto legnagyobb szaggatoval szaggassuk ki a pogácsákat, tetejuket kenjuk meg tojással, tegyük rá a reszelt sajtot, és addig süssük 200 fokos sütőben, míg a tetejük szépen megpirul.
Bár az újabb képregényekre már nem igazán húzhatóak rá a régi stílus-kategóriák, hagyományosan három eltérő stílust különböztetünk meg:
1. Sematikus stílus (Ligne-Claire vagy belga clean line stílus): A sematikus rajzok fő jellemzője az egyszerű, tiszta vonalak hasznlata. Tipikus az árnyékok hiánya, a geometrikus tagoltság és a realista arányok. A vonalak majdnem teljesen egyenletesek. Az ilyen képregények leggyakrabban statikusak: nem nagyon használnak mozgást imitáló „gyorsaság”-vonalakat. Ezt a stílust népszerűsítette Hergé: csak tiszta, egynemű vonalakat alkalmaz, azonos vastagságúakat és jelentősségűeket – a kiemelést vagy árnyékolást nem vonalak adják. A stílus gyakran használ erőteljes színeket és a klasszikus képregény-szerű karaktereket alkalmasint realista háttérrel kombinálja. A rajz befejezésekor a vonalakat tiszta feketével újratisztázzák.
Hergé számára a stílus nem csak formát jelentett, hanem a tartalmat is befolyásolta: a linearitás követelményét a történetvezetésre is alkalmazta. A stílus a legnagyobb népszerűségnek az ’50-es években örvendett, ezért aztán a ’60-as évek végére már oldschool-nak is minősült és kiment a divatból. A ligne claire kortárs használata gyakran ironikus, vagy mindenféle sötét hangulati elem kiemelésére szolgál.
2. Realista stílus: A realista képregény fáradságosan részletes. A lehető legnagyobb erőfeszítéssel készül azzal a céllal, hogy a képregényt meggyőzően élethű legyen, miközben megmaradjon rajzolt jellege. Ezt a hatást gyakran megerősíti a gyakran egyenetlen színezés, ami ebben az esetben kevésbé jelentős, mint a sematikus vagy dinamikus képregényeknél. Híres példák Jerry Spring (Jijé), Blueberry (Giraud) vagy Thorgal (Rosinski).
3. "Képregényi-dinamikus" stílus (Marcinelle iskola): A „École de Marcinelle” egy, a Joseph Gillain által a II. Világháború után alakított belga csoportot jelöl, ami főleg a Marcinelle városban (Charleroi mellett) szerkesztett Spirou c. hetilap körül gyűlt össze. A Spirou és a Pilote is majdnem kizárólag ilyen stílusú képregényeket publikál(t). Ezek a képregények vázlatos, felkavart, néha zavaros rajzokból állnak, a rajzok hangsúlyozására különböző vastagságú vonalakat használnak. Stilisztikailag a Marcinelle iskola a mozgás dinamikájának ábrázolásával tűnik ki. Fel.
Le Chat
Philippe Geluck önmagában is izgalmas művész, színész, illusztrátor, humorista. Brüsszeli születésű, gyerekkorától humoristának készült. A Théâtre Hypocrite-ban kezdte a színészi pályafutását, de a Belga Nemzeti Színház több darabjában is játszott. A ’80-as évek óta tévékben is gyakran előfordult elsősorban a belga RTBF-en és a France2-n.
A Le Chat először 1984-ben indult el, egyoldalas terjedelemben hetente jelenik meg a Le Soir-ban, 2004-ben pedig, 20. születésnapján a Le Soir egészét Geluck illusztrálhatta. Az első album ’86-ban jelent meg és azonnal sikeres lett. Az egocentrikus macska népszerűsége és humora bonyolult érvrendszeréből ered, ami általában elképesztően abszurd következtetésekbe torkollik metaforák szó szerint vétele, vagy az átlagos helyzethez tökéletesen életszerűtlen feltételezés hozzáadásával. A Le Chat kultikus hőssé vált Belgiumban (mára már odáig jutott, hogy Brüsszel tömegközlekedési hálózatát reklámozza) és egész Európában egyre ismertebb.
A macskanyelv
Kezdjük egy félreértés tisztázásával: a macskanyelv a magyar vélekedés szerint babapiskóta-formájú csoki, amit azonnal magyar találmányként könyvelünk el: állítólag Gerbeaud Emil kreációja ez is. Bár a belgáknál is fut hasonló, de a világ összes többi részében úgy tudják, hogy a macskanyelv (cat’s tongue, langues du chat) egy francia eredetű édes teasütemény.
Kerestem receptet, de két egyformát most sem találtam: az csak a biztos, hogy haladóknak való sütemény, mert egyrészt gyakorlat kell a formázásához, másrészt meg nagyon gyorsan odaég a széle – holott az a cél, hogy az egész fehér maradjon, a széle meg kicsit sárguljon be. Íme a – nálam – nyertes recept, garanciát azonban nem vállalok rá:
A vajat és cukrot fehérre verjük. Hozzáadjuk a vaníliát, citromot, beleütjük egyesével a fehérjéket, aztán a lisztet. A masszát cukrászzacskóból sütőlemezre nyomjuk a kívánt formában, majd az egészet 200C-ra előmelegített sütőben 10 percet sütjük, hűtőrácson hűtjük.
Nyugodtan kérdezhetnétek, hogy hogyan kerül a csizma az asztalra? Hát Christopher Moore hatására, az általam is nagyra tartott Biff evangéliumában az angyal és Biff a mai USA-ban elmennek pizzát enni. Biff ugyan megjegyzi a vétel előtt, hogy az ő idejében még nem ismerték a pizzát. Elgondolkoztam ezen, hogy mióta is ismerjük a pizzát (persze a könyvnek nem ez a fő mondandója).
A szó latin eredetű, két változata lehetséges úgymint pincere-összegyúrni, vagy picea, ahogy az ókori rómaiak a kemencében sütött kenyeret hívták. Az irodalomban Vergilius Aenisében olvashatunk először erről a finomságról, Marcus Lucius Cato i.e 3. században ír egy kövön sütött lapos kenyérről, melyet olivaolaj, különböző fűszerek és méz felhasználásával készítettek. Pompei romjai között pizzázót is feltártak a régészek (kru79). 1000 körül már pizza névre hallgat ez a mai pizzához még nem hasonlító eledel.
A ma ismert ízeihez Amerika felfedezésére és a paradicsom elterjedésére, no meg a bivalytejből készült mozarellára volt szükség. 1780-tól Nápolyból indult ki, a mára már vilgméretűvé vált pizza kultusz, mely már a búzaliszt, az élesztő és a paradicsom, a mozarella mellett egyéb finomságokat is tartalmazott .
És milyen lehetett az egykoron foszlós magyar kenyér őse? A honfoglalás tájékán a "háziasszony" az ehető magvakat keverte össze és ebből sütött kövön valami, a mai ízvilágnak nem annyira tetsző dolgot. Őseink tésztakészítést is folytattak. A magok örleményét vízzel összegyúrták, majd a tésztát a napon meg és kiszárították. Az így elkészült száraztáp a nyeregkápa alatt szolgálta a lovasok élelmezését, vízben megfőzve.
Ha lehet szavazni, akkor én a mai pizzára szavaznék.
Fermina Urbino azzal a feltétellel mondott igent Florentino Arizának, hogy ha nem kell padlizsánt ennie.
A világ egyik lekiemekedőbb szerelmes regényében is említést kap ez a remek kerti növény a padlizsán, vagy másnéven tojásgyümölcs, azaz a török paradicsom vannak vidékek ahol tojáscsucsornak hívják. A növény eredetileg indiában volt őshonos és arab-török közvetítéssel került hazánkba (inenn ered a török paradicsom elnevezés) . Kezdetben igen mérgezőnek tartották kesernyés íze, és sötét lila színe miatt, mára már a mediterrán konyha elengedhetetlen része. Csakúgy mint Erdélyben sincsen jó vacsora padlizsánkrém nélkül.
A padlizsánkrémre egyébként teljes mértékig igaz a reklám: ronda, de finom. Én klasszikus módon készítem: a padlizsánokat faszénen grillezem, meghámozom, majd leturmixolom, és sóval borssal ízesítem, kis hagymát reszelek hozzá, utána tojás sárgáját és olajat keverek hozzá. Tojás és olaj nélkül tavszig eláll a fagyasztóban, és bármikor előkapható ha váratlan vendégek jönnek, vagy csak úgy is. Már szezon vége felé járunk, de ha bárki kedvet kapott hozzá, még nem késő, grillezés helyett a sütő is megteszi.
A tisztás szélén egy kerek képű Úritök vigyorgott. Nagyon tehetséges volt ebben a műfajban. Istenien tudott vigyorogni. Persze ez nem túlságosan lényeges. (Lazar Ervin: A nyul mint tolmacs)
Ugyhogy, ha mar Lazar Ervin ilyen nagyvonaluan atengedte nekunk, most idozzunk el mi egy kicsit a nem-tul-lenyeges-ellenben-hitvany uritoknel. Az Ackroyd gyilkossag cimu epizodban Poirot visszavonultan probal elni egy King's Abbott nevu falucskaban, es temerdek szabadidejeben rekordnagysagu tokot probal nevelni, a tok azonban nem hagyja magat, ezzel kierdemelve a 'hitvany' epitheton ornanst. Oriasi zoldsegeket termeszteni, es ezekkel vetelkedni nagyon brit dolog. A legnagyobb tokkel az 1800-as evek ota versenyeznek, 1985-ben szabadalommal vedette le termesztoje a Dill's Atlantic Giant fajtat, de mivel ez 2004-ben lejart, ne is beszeljunk rola. Nova Scotia-i volt egyebkent, nem vagyok buszke. De persze a tok emlegetesenek aprpoja: a Halloween. Roppant bajos unnep ez, azok, akik a jo magyar, busulos, tortenelmi unnepek vedelmeben leszoljak a Balint napot vagy a Halloweent, nagyot tevednek. A Halloween tekinteteben mindenkeppen. Mar hetek ota tele van az utcank boszorkanyokkal, mupokhaloval es foldbol kilogo zombikezekkel. Es egy varosnyi ovodas eg lazban :) A XIX. szazadban hoztak Amerikaba ir bevandorlok, a Samhain kelta fsztivalbol szarmazik, amivel a szuret veget unnepeltek, szoktak a kelta ujevnek is nevezni. Feltoltottek a raktarakat ilyenkor, allatokat vagtak. A hagyomany szerint az elok es holtak vilaga kozotti hatar ilyenkor megnyilik, mindenfele arto szellemekre lehet szamitani, ezeket tuzrakassal es maszkokkal tartjak tavol. A nev az All Hallow's Eve roviditese, merthogy az All Hallow'sDay-t koveto este, ami a Mindenszenteknek felel meg, ugyanis egy huszaros mozdulattal ratelepitettek erre a jo kis pogany unnepre a Mindenszenteket (ami eredetileg majusban volt). A Halloweennek tovabbi elengedhetetlen kellekei a jack-o-lantern es a trick-or-treat. A jack-o-lantern manapsag a toklampast jelenti egyertelmuen (igen, ez Salamon toke, es nem mas), bar a kezdeti idokben faragtak mindent, feherrepat vagy karorepat is. De a tok nagyobb, es konnyebb faragni... A legendarium szamontart egy bizonyos Stingy Jack nevezetu oreg, reszeges farmert, aki tuljart az ordog eszen (ravette fogadassal, hogy masszon fel egy fara, de keresztet rajzolt a fa torzsere, es igy az ordog csapdaba esett), ezert az megatkozta, hogy az idok vegeig bolyongania kell a foldon egy kivalyt karorepabol keszult lampassal. A XIX. szazad kozepe ota tudjuk, hogy toklampassal unneplik a Halloweent. Nem csak a Halloweent, de magat a pumpkin elnevezest is az amerikai ir telepeseknek koszonhetjuk. Allitolag gorog eredetu szo, a 'pepon' nagy dinnyet jelent (jusse beszelek a Peponenrol), ami a franciaba 'pompon'-kent kerult be, onnan az angolba 'pompion'-kent, majd Amerikaban lett 'pumpkin'. Igazabol sokfele sutheto tok van, nem is mind sarga, de a klasszikus halloweeni tok, az sarga. A karotintol, persze, es ettol lesz a Kubut mertektelenul nyakalo bajos kisdedeknek olyan ellenallhatatlan narancssarga szine. Fontos megjegyezni, hogy az ominozus dalban megenekelt virag szinten a karotintol szep sarga. A Halloween inkabb bulizos unnep, igazi nagy receptek nincsenek, karamellizalt almat mar nem adnak, mert valaki kitalalta egyszer, hogy milyen buli az almaba zsilettpenget rejteni (????), hanem kicsi csokikat. Szokas ilyenkor tokmagot enni, amit a lampasbol kapartak ki. En a tokot ket formaban szeretem nagyon: az egyik a tokleves. Ebbol rengeteg recept kering mostanaban, az enyem hagymaval-fokhagymaval keszul, csontlevel ontodik fel, kulonlegessege a sok szerecsendio es szekfubors, gyomber es bors, meg persze egy kis tejszin. Illatos, csipos, kremes, nagyon finom. A masik megjelenesi formaja a toknek a pumpkin pie, amit tokpitenek forditani igazan csufos tevedes lenne. Ezt ugy keszitem, hogy kiveszem a dobozbol, megsutom, es ha kicsit kihult, tejszinhabot fujok ra... Vajastesztaval belelt kerek forma egyebkent, izesitett tokpurevel feltoltve, edes es nagyon szerecsendios :) Van viszont Halloween es tok a meseirodalomban. Van persze Hamupipoke tokhintoja, meg az a bizonyos Peter, aki nagy tokevo volt. Reszemrol a Halloween intezmenyere az E.T.-ben csodalkoztam ra. A legjobb azonban vitan felul Charles M. Schultz es a Snoopy barati korebe tartozo Linus van Pelt. Linus minden evben a tokfoldon varja, hogy felbukkanjon a Nagy Tok, aki josagos es ajandekot hoz. De a Nagy Tok - nem jon. Linus gondolataval bucsuzom: "Megtanultam, hogy harom dologrol soha ne probaljak masokkal beszelgetni: vallasrol, politikarol es a Nagy Tokrol." Boldog Halloweent!
Ismét egy bejegyzés, amit azzal kell kezdenem, hogy miről nem fog szólni: nem fogok beszélni az azonos című filmről. Ennek egyetlen oka van: hogy nem láttam. Sorry, sznob vagyok, a rosszabbik fajtából.
Helyette viszont mesélek Don(ald) McLean-ről, aki az amerikai rocktörténet egyik emblematikus (hihi, mindig vágytam leírni ezt a szót) figurája. Ezért aztán errefelé keveset lehet tudni róla, a 70-es években nagyon messze volt innen Amerika.
D.McL. ’45-ben született és még bőven aktív. Kiadott jó pár lemezt, tevékenységéből azonban szinte egyedül csak az American Pie bizonyult maradandónak. A dal ’71-ben 4 héten át vezette az US Billboard magazin toplistáját, ráadásul a valaha volt leghosszabb dal, ami elért odáig: 8 és fél perces. Népszerűségét mutatja, hogy 2001-ben a "Songs of the Century" felmérésen az 5. helyre futott be. A felmérés relativitását meg az mutatja, hogy az American Pie előtti 4 helyre az Over the Rainbow (Judy Garland), a White Christmas (Bing Crosby), a This Land Is Your Land (Woody Guthrie) és a Respect (Arentha Franklin) végeztek. Elég izé lista, szerintem.
Maga a dal Buddy Holy, Ritchie Valens és J. P. Richardson 1959-es repülőgép-balesete által inspirált, önéletrajzi ihletésű absztrakt (értsd: érthetetlen) történet, ami a szerencsétlenséggel évétől 1970-ig foglal össze valamit. Hogy mit, az nem igazán érthető, a szöveg ugyanis eléggé inkoherens – és mint ilyen sok találgatás övezi. Maga D.McL. a dalszöveggel kapcsolatos minden kérdezősködést elhárított, mondván, hogy a szövegírónak nem feladata, hogy interpretálja a szöveget, értelmezze kedvére aki csak akarja. Ezt meg aztán bőven lehet elemezgetni. Ennek ellenére a hardcore McLean-rajongók egyértelmű utalást találtak benne a Beatlesre (és John Lennonra személyesen), a The Rolling Stonesra (és Mick Jaggerre személyesen), Bob Dylanre és Janis Joplinra. 1971 végén teljes rádióműsorok foglalkoztak a vélt és valós utalásokkal, értelmezésekkel és magyarázatokkal. Nem segített az sem, hogy a kérdésre, hogy mit jelent az amerikai pite, D.McL. azt tudta válaszolni, hogy „azt jelenti, hogy többet nem kell dolgoznom" :-)
Egy napon részt vett Don McLean egyik koncertjén Lori Lieberman , akit annyira megviselt az élmény, hogy írt egy verset Killing Me Softly WithHis Blues címmel. Ebből készült végül Roberta Flack számára a Killing Me Softly c. dal, amivel Grammyt nyert ’73-ban. Felfogható ez egyfajta bocsánatkérésként is, mivel R.F. már ’72-ben is nyert egy Grammyt, akkor épp az American Pie-t megelőzve. Flack és McLean legalább egyszer koncerten együtt is elénekelték a dalt.
Madonna 2000-ben a The Next Best Thing c. filmje betétdalaként készítette el a saját változatát. A rajongók szerint óriási hiba volt, D.McL. azonban elnézőbben nyilatkozott: „Sok ajándékot kaptam az istenektől, de ez az első alkalom, hogy egy istennő ajándékoz meg”. Hát, ha ő nem bánja, ne bánjuk mi se.
* * *
Az amerikai pitével kapcsolatos másik izgalmas dolog a Pushing Daisies c. filmsorozat – idehaza a Viasaton fut a meglepően ötletes ’Halottnak a csók’ címen. A 2007-es tévés évad legnagyobb meglepetése volt az USÁ-ban, a kritika és a közönség is imádta. Ennek ellenére jó :-) Főként mert elképesztő a látványvilága és egyéni a humora. Egyszerre morbid és szirupos, színes, élénk, kontrasztos, bizarr, giccses. Ráadásul Olive Snook szerepében Kristin Chenoweth látható, akinek már a West Wingben is örültünk, pedig ott alig énekelt. És a Gilmore Girls egy-egy díszlete is felbukkan újra, hogy azok is örülhessenek, akik – velem ellentétben – nem rajonganak a különböző élőholtakért.
A sorozat látványvilágában valahol a Jean Pierre Jeunet (Amelie, Elveszett gyermekek városa) és a Tim Burton-filmek közé lőtte be magát, virágok, körök, pirosok, narancssárgák uralják az egészet. A vizuális hatásért leginkább Barry Sonnenfeld rendező-operatőr a felelős, aki ezért a sorozatért váltott filmről (Men in Black I-II., Adams Family, Szóljatok a Köpcösnek!) tévére. Az igazi nagy húzónév pedig Brian Fuller, aki korábban a Wonderfalls és a Dead like me sorozatokat kitalálójaként vált nagy névvé, meg a Hősök számára is írt ezt-azt – láthatóan már korábban is jól álltak neki a beszélő halottak.
A történet elsőre eléggé hümmös: Ned, a pite-készítő fel tud támasztani halottakat – bár nem sokáig és többnyire csak információszerzési célból, de a következő érintésre újra halottá válnak. És persze a nőjét és a kutyáját is igy szerzi, úgyhogy soha többet nem érhetnek egymáshoz, ezért aztán folpackon keresztül csókolózik (mármint a nővel) és művégtaggal vakargatja az állát (mármint a kutyáét). Ned vegetariánus, nem véletlenül, de ez ne vegye el a kedveteket. A sorozatjunkie a romantika, krimi és high-concept fantasy kategóriába sorolta, ez fedi leginkább a sztorit. De ami számunkra a lényeg: Ned isteni pitéket készít, csak a legfrissebb alapanyagból és többnyire gumikesztyűben (ld. 1. érintés – 2. érintés szabályt).
* * *
Úgyhogy íme egy pite-recept még a végére, csak hogy teljes legyen a post (nem igazán amerikai, de annyi baj legyen):
Összekeverünk 30 dkg lisztet, 1 cs. sütőport, 12 dkg sütőmargarint, 1 tojást,csipet sót, 12 dkg. cukrot és 1 dl tejfölt. A tésztát két részre osztjuk, a nagyobbikat kinyújtjuk, kivajazott-lisztezett tepsibe tesszük. . Először a nagyobb részt nyújtjuk ki, és besimítjuk egy kivajazott, kilisztezett tepsi aljába. Erre megy egy réteg zsemlemorzsa, aztán 1 kg reszelt alma fahéjjal és 1 cs. vaníliáscukorral összekeverve. Maradék tésztából szalagokat vágunk, rátesszük a töltelék tetejére. Előmelegített sütőben 180 fokon valamivel kevesebb, mint fél órát sütjük.
Namerthogy Agatha Christie-nel nem Poirot az egyetlen, aki foz. Sot. Lefordithatatlan szojatekok kovetkeznek.
A Hickory-Dickory (gyerekmondokabol, lefordithatatlan) cimu epizodban folyik a ver es az armany, de megsem ez a leghatborzongatobb: Mrs Japp elutazik. Es Japp fofelugyelo magara kenytelen fozni, mosni, vasalni. A vegso elhanyagoltsag allapotaban Poirot a segitsegere siet, es meghivja magahoz. A fofelugyelo megismerkedik a belga konyhaval egy kis disznolab formajaban, a bidet-vel, es elvezheti a kozponti futes tropikus meleget (bar en elvezhetnem). A disznolabas vacsorautan Miss Lemon siet a ferfiak segitsegere egy finom es egeszseges vacsoraval - a fofelugyelo ketsegbeesesere. A "sole" affele konyhaakvarisztika (l. finom - nem finom): barmifele lapos halat jelent. A kanadai angolban a nyelvhal neve, de lehet lepenyhal is, barmi. A Lemon Sole egy konkret laposhal neve (Microstomus kitt), nepszeru ennivalo. A laposhalak elkeszitese egyszeru, sokfele recept van, joizu, jo texturaju halak. Szamtalan recept van, sutve, fozve parolva, "lemon sole" minden, ahol citromot facsarnak a halra sutes-fozes elott. Miss Lemon, elmondasa szerint, tejben parolta meg a halat. Magam reszerol nem vagyok a fott hal lelkes hive (es a filmbeli sapatag, plottyedt eredmeny sem gyozott meg), de amikor meglattam a halaspultban a "sole" feliratot, ereztem, hogy a Nagy Elodok nyomaba kell lepnem. Ime a lemon sole sajat interpretalasban: so-bors-citromle-olivaolaj utan par percig grillezve. Jo, Japp fofelugyelonek ez se tetszene, belatom.
